ÍME 17 FŐS RUNBASSADOR CSAPATUNK ELSŐ ÚJ TAGJA, fogadjátok szeretettel iramfutónkat, aki a Maratonman versenysorozat alatt fogja segíteni futóteljesítményeteket: EISEN DOROTTYA 🏃♂️
“Sziasztok!
Eisen Dorottyának hívnak, 24 éves vagyok és jelenleg személyi edzőként, rehabilitációs trénerként élem a mindennapjaimat. A sport mindig is nagy jelentőséggel bírt az életemben, gyerekként minden délután valamilyen labdajáték, esetleg görkorizás, futás vagy biciklizés töltötte ki a napjaim. 15 éves voltam, amikor kiderült, hogy PCOS – em van. Az orvosom a mozgást és az életmódváltást javasolta és pályaválasztás szempontjából az volt a legmeghatározóbb időszak az életemben. Elkezdtem konditerembe járni, futni, célokat kitűzni a teljesítményemmel kapcsolatban. Ezután már nem volt kérdés számomra, hogy a pályaválasztás elé kerülve milyen irányba fogom az utamat vinni. Tudtam, hogy a sporttal szeretnék foglalkozni és segíteni az embereknek abban, hogy elérjék a sporttal/ egészséggel kapcsolatban kitűzött céljaikat.
A futás mindig is hozzátartozott az életemhez, szerettem kijárni a közeli erdőbe kocogni, könnyen lefutottam mindig kényelmes tempóba 4-7 kilométert és örömmel vettem részt különböző futóversenyeken. Két és fél éve megismerkedtem a Spartan Race és az akadályfutás világával, ami teljesen megváltoztatta a hozzáállásom a sporthoz. Meglepően tapasztaltam, hogy az első versenyeimen is közel álltam a dobogóhoz, így az addig lappangó versenyszellem feléledett bennem és elkezdtem tudatosan készülni a versenyekre, miközben számos futóversenyen is részt vettem. A futást tudatosan beépítettem még jobban az életembe és az addig hobbi szinten űzött futásból heti 3-4 futóedzés lett. Azóta sikerült már lefutnom egy félmaratont és 2022 őszére tervezek egy teljes maratont is.
A futás és a különböző versenyeken való részvétel nemcsak az állóképességemet és az erőmet változtatta pozitív irányba, hanem a mentális fókuszomat is. Megtanított arra, hogy a fejlődés érdekében nagyon türelmesnek, alázatosnak kell lennem és hihetetlenül kitartónak is egyben.
Megtanított továbbá alkalmazkodni minden környezeti körülményhez és hálásnak lenni minden időjárási viszonyért, mert ahányszor úgy gondoltam, hogy ennél biztosan nem lehet már rosszabb idő, mindig jött utána valami sokkal szélsőségesebb helyzet.
Hálás vagyok, hogy a Maratonman újdonsült tagjaként Én is motiválhatom és közösséggé kovácsolhatom a futás szerelmeseit.”